Magyarországi Baptista Egyház, Filadelfia Integrált Szociális Intézmény

Baptista szociális munka

Történet, idővonal, etika

Kik is a baptisták? A Magyarországi Baptista Egyház története. 

A baptista szociális szolgálat nagy alakjai.

Középpontban az Úr, az elesett ember és a  szolgálat. 

Hitvallásunk, értékeink, küldetésünk.

Történetünk

Kik is a baptisták?

A mai baptizmus első úttörői azok az üldöztetésük miatt Angliából Hollandiába menekült hitvallók voltak, akik a bemerítés bibliai igazságát felismerve hitük vallomására 1609-ben Amszterdamban bemerítkeztek. Egy részük visszatért Angliába, és 1612-ben Londonban megalapították a jelenkori első baptista gyülekezetet. Az egyháztörténet azonban igazolja, hogy a kereszténység kétezer éves története során mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a baptisták által ma is vallott legfőbb bibliai igazságokat hirdették. Így a baptisták joggal látják úgy, hogy tanításuk és hitéletük gyakorlati forrása az Újszövetség és az őskeresztény gyülekezetek példája.

Elnevezésüket másoktól kapták, de elfogadták a magukénak. A „baptista” kifejezés bemerítőt jelent, s az Újszövetség eredeti görög szövegéből (baptidzó: bemeríteni, bemártani) származik, utalva arra, hogy a baptisták hitvallás alapján és bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően.

A baptista közösségek a kereszténység protestáns felekezeteinek sorába tartoznak. A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció idején a harmadik ágat képviselő anabaptista mozgalmak mérsékelt, biblikus csoportjai közelítették meg legjobban. Szokás a baptistákat a szabadegyházak között is említeni. A szabadegyházak történetileg az államegyház vagy a népegyház intézményének elutasítása jegyében jöttek létre. Az állam és az egyház szétválasztásának hívei. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt, tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják. Nagy hangsúlyt helyeznek a Bibliához való ragaszkodásukra, amely összekapcsolja a szabadegyházakat a reformáció egyházaival a reformáció egyik legfontosabb alapelvének, a sola scriptura elvének vállalásában, amely azt fejezi ki, hogy egyedül a Szentírás hitük és életük zsinórmértéke.

Magyarországon a baptista közösséget a kisegyházak körében is említik, bár ezt nemzetközi méretekben már nem szerencsés használni, hiszen a bemerített baptisták száma a világon meghaladta a 43 millió főt. (Családtagokkal, látogatókkal együtt 100-120 millió ember tartozik a baptista gyülekezetek vonzáskörébe.)

 

Újabban a történelmi egyház megnevezéssel is illetik a Magyarországi Baptista Egyházat, utalva ezzel arra, hogy több mint 150 éves múltra tekint vissza hazánkban. A baptistákkal – bár csak közvetetten – szellemi rokonságban álló elődeinknek tekinthető anabaptisták már 1523-ban megjelentek országunkban. 1546-ban anabaptista hutteriták csoportjai telepedtek meg a Felvidéken, majd Nyugat-Magyarországon. Kezdettől fogva üldözések érték őket. Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem – aki a vallási türelem híve volt – telepítette le a hutteritákat (akiket habánoknak is neveztek) 1621-ben. A habánok hozzájárultak Erdély iparának felvirágzásához, és komoly művészi értéket képviselő kerámiáikról is híressé váltak. Az anabaptista közösségek Mária Terézia uralkodása idején szűntek meg Magyarországon. Egy részük kényszerből katolizált, más részük Oroszországba menekült, majd onnan sokan Amerikába vándoroltak ki.

A baptisták száma hazánkban a századfordulón növekedett jelentősen. 1883–1907 között a magyarországi baptisták gyarapodása százalékosan csaknem annyi volt, mint Európa másik 17 országában együttesen. Az 1895. évi XLIII. tc. alapján a baptista közösség 1905-ban államilag elismert felekezet lett. Az első világháború után az elcsatolt területekre került a baptisták több mint kétharmada. Ma is többen vannak magyar nyelvű baptisták a környező országokban, mint az anyaországban. A két világháború között a trianoni határokon belül maradt gyülekezetek tagjainak létszáma az eredményes misszió folytán megduplázódott. A második világháborút követően néhány évig további növekedés volt tapasztalható, majd következett a visszaszorítottság 40 éve, ami a taglétszámban csökkenést eredményezett. Az utóbbi években bontakozó új lehetőségekkel a baptista gyülekezetek is élni szeretnének.

Összefoglalóan szólva a baptisták legfőbb sajátosságairól elsőként kell említenünk a Szentírás kizárólagos tekintélyének elismerését. Nem fogadják el, hogy bármilyen egyházi hagyomány a Bibliával (a teljes Írással) egyenrangú vagy azt meghaladó tekintélyre tarthatna igényt. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének például hitvallásaik, melyeket tiszteletben tartanak, ezek azonban nem állhatnak az Ige fölött. Egyébként a közös keresztény örökség részeseiként elfogadják az apostoli hitvallásban és a nicea–konstantinápolyi hitvallásban megfogalmazott alapvető és általános hitigazságokat.

A baptisták az újszövetségi Szentírásból megismerhető önálló gyülekezetekben élnek. Gyülekezeti taggá csak megtért, önkéntesen csatlakozó, hitéről vallást tévő és bemerítkezett személy lehet. Vallják az egyetemes papság elvét, gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet a lelki élet tisztaságának megőrzése érdekében. A gyülekezetek lelki és anyagi ügyeiket önállóan intézik. A gyülekezetek háztartása az önkéntes adakozásra épül. Istentiszteleteik bensőségesek, melyeken előtérben áll az igehirdetés. A baptisták egész történelmük során küzdöttek a lelkiismereti és a vallásszabadság megvalósulásáért, a „szabad államban szabad egyház” eszméjének hirdetői.

Végül egy olyan sajátosságot említünk, amelyet a baptista gyülekezetek mindig fontosnak tartottak: ez a lélekmentés. Az „európai baptizmus atyja”, Johann Gerhard Oncken mondta: „Minden baptista misszionárius.” Ez azt jelenti, hogy minden gyülekezeti tag küldetése az evangélium hirdetése, a Jézus Krisztusról való bizonyságtétel azok felé, akik még nem hallottak róla, nem ismerik őt, vagy akiknek valamiféle téves elképzelésük van az üdvösség felől. A Megváltó szeretetét hirdetjük, akiről ez van megírva:

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”  (János evangéliuma 3. részének 16. verse.)

Elődök, jeles események

Elődeink

Timeline

1892

Szakács Erzsébet

1892. jún. 12. Köröskisjenő – 1969 nov. 13. Kiskőrös. 13 éves korában Pósalakán megpecsételte Jézus Krisztus iránti hűségét. Az első világháború idején diakonissza szolgálatba állt, és kórházi szolgálatot végzett. 1917 májusától a budai árvaházban dolgozott, de bárhol élt a vasárnapi iskolai nevelés, jótékonyság és a szegények felkarolása jellemezte munkáját. Áldozatos és segítőkész jelleme sok ember szemében példaadó volt. Különösen az önzetlenség gyakorlásában lelkesítette őt az Isten iránt érzett hálája. Az árvaházban és mindenütt ifjúsági és női körökben megvallotta, hogy Isten szolgálatában ez a tudat mindig ösztönözte, ez késztette küzdelemre újabb nemes célok teljesítésekor.
1891

Holczer Erzsébet

  1891. nov. 4. Nyíregyháza – 1964. március 5. Megtérése után hivatást érzett az első világháború kitörése idején Udvarnoki András felhívására létesülő diakonissza szolgálatra. Ápolónőnek képezték és kórházban alkalmazták, majd a háború után uniformisban látogatta a gyülekezeteket. 1921-ben Nyíregyházán női kört szervezett, és más testvérnőkkel együtt a varrás mellett szociális munkát is végeztek, betegeket látogattak, árvákat gondoztak, szegényeket segítettek nemcsak Nyíregyházán, hanem az ország észak-keleti részében. 1949-ben feleségül ment Pannonhalmi Béla lelkipásztorhoz, akinek haláláig Vámospércsen élnek, majd visszatér Nyíregyházára, ahol élete végéig él.
1889

Révész Zsigmond

1889 Dombrád -  1965 Budapest. Az újpesti gyülekezet legendás hírű vénje a Szabolcs megyei Dombrádon született. Szegény családból származott. Korán önállósította magát. Előbb mezőgazdasággal foglalkozott, majd kitanulta a kovácsmesterséget. A múlt század elején hallott az evangéliumról a nyíregyházi Sallay Lászlótól. Először kivándorolt Amerikába és Phonixvillben a vasgyárban dolgozott, ott is érdeklődött a hívők után. Sikeresen gazdálkodott, de mindig vallotta, hogy munkáján Isten áldása nyugodott. 1942-ben egy kis kocsi gyárat épített fel. Mindig is komolyan vette, hogy vagyonát sáfárságra kapta és ezen keresztül élete végéig bizonyította missziós elkötelezettségét.  Ő volt az Országos Diakónus Bizottság elnöke, gazdasági tanácsadóként az Országos Elnökség gyakran..Read More
1879

Kolozs József

1879 Vámospércs – 1969 Hajdúböszörmény. 1914-ben vonult a tizenhatodik huszárezreddel a világháborúba. 1915-ben fogságba esett, ahonnét 1918-ban tért haza. Többek között Törökszentmiklóson és Karcagon is szolgált, mielőtt 1935. szeptemberétől a Hajdúböszörményi Baptista Egyházközség elnöke lett. Működését tisztelet és megbecsülés övezte. Rendíthetetlenül, élete fogytáig fáradozott az ápoltak között, ő maga is onnan ment haza az Örök Otthonba.
1874

id. Beharka Pál

1874, Pribilina - 1943 Budapest 1900 tavaszán merítette be Udvarnoki András. A Torbágyi úti árvaházat 1915-ben megvásárló Segélyező Bizottság tagja, illetve az 1923-ban megalakult, az országos közösség munkáját serkentő és konfliktusait elrendező Misszióbizottság első titkára. A baptista küldetésért végzett, elkötelezett munkája 1921-től szolgálatból hivatássá lett, ez időtől fogva haláláig a budai árvaház gondnokaként (mai fogalmaink szerint igazgatójaként) működött. Kortársai is „az árvák atyja” titulussal ismertek el. A 70–120 fős otthonban végzett munkájából kiemelték lelkigondozói tehetségét és emberismeretét. Ezzel párhuzamosan szolgált az Alsóhegy utcai gyülekezetben.
1863

Balogh Lajos

1863. május 3. Földes - 1919. október 16. Budapest Derecskén merítkezett be Kornya Mihály parasztapostolnál (1882. máj. 1.), a hamburgi Baptista Teológiai Szemináriumban tanult (1889–1893), Karcagon avatták baptista lelkipásztorrá (1894. febr.). A hajdúböszörményi baptista gyülekezet lelkipásztora (1894–1919). Nevéhez fűződik a hajdúböszörményi és a kiskőrösi menház megalapítása. Elve az volt, hogy egy hívő se kolduljon. A Baptista Szövetség elnöke, titkára és a misszióbizottság elnöke.

Etika

collaboration-community-cooperation-461049
Más felekezetekhez hasonlóan, a Magyarországi Baptista Egyház, mint Isten vándorló népe küldetésének jelenlegi szakaszában új kérdésekkel, kihívásokkal találkozik az élet sok területén. Az Egyház fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedtek. Nagyságrendileg jelenleg 13 önálló baptista fenntartó lát el közel 20 ezer rászoruló személyt, mely ellátás legtöbb esetben napi kapcsolatot jelent az igénybe vevővel. A baptista fenntartású szolgáltatásokban mintegy kétezer szociális szakember dolgozik. A szolgáltatások szinte lefedik az ország teljes területét. A szociális és gyermekjóléti szakterületen csaknem minden jogszabályban létező szolgáltatás megtalálható a baptista fenntartású intézményi körben. Az országos mértékben is jelentős mértékű segítő munka iránti elvárás mind az Egyház, mind a társadalom részéről igény, hogy a hívó közösség sajátos értékei megjelenjenek a szolgáltatási tevékenységekben. Az egyházi fenntartóktól, intézményektől a társadalom rászoruló tagjai és hozzátartozói megbízható, minőségi és keresztyén erkölcsi alapokon működő szolgáltatást várnak el. Ez jelenleg a kormányzati politika szintjén is megjelenik. A hívő közösség, az Egyház szolgálatnak tekinti a szociális szolgáltatásokban megnyilvánuló segítő tevékenységet, ahol az evangélium közvetítőre találhat a segítő munka folyamatában. Fontos ezért, hogy a szolgáltatásokban dolgozó szakemberek, igénybe vevők, hozzátartozók ismereteket szerezzenek a baptista közösség sajátos evangéliumi értékeiről, a biblia alapján vallott hitelvi, etikai kérdésekről. Ez által önmaguk is közelebb juthatnak az evangélium megismeréséhez és a segítő tevékenységben is megjelennek a bibliai etikai értékek. A rovatban etikai tárgykörben jelennek meg különféle írások.

Tudni érdemes

Elfogadsz, ha ismersz!

lamp-2903830_1920

„A hitvallás mai bizonyságtételünk és prédikálásunk summája, az örök ige mai üzenetének rövid és tömör foglalata. A hitvallás a Biblia sajátos lefordítása, és mint ilyen, nem lehet mellé- vagy fölérendeltje a Szentírásnak, mert magától értetődő, hogy egy fordítás csak alárendeltje lehet az eredetinek. Nem mond ellent tehát a józan észnek, ha azt állítjuk, hogy hitünk és gyakorlati életünk zsinórmértéke a Szentírás, és ugyanakkor egy hitvalláshoz is szabjuk magunkat, hiszen a Bibliának alárendelt hitvallás – még ha emberek fogalmazták is – nem kíván tőlünk mást, hanem ugyanazt, amit az Istentől ihletett teljes Írás.”

Baptista-Hitvallás_Layout-1

Letöltés

Scroll to Top