Magyarországi Baptista Egyház, Filadelfia Integrált Szociális Intézmény

Támogatott lakhatás konferencia, 2019. november 20-21.
Parád, Erzsébet Park Hotel

A Magyarországi Baptista Egyházi Szociális Módszertani Központja saját forrásból rendezte meg két napos Támogatott Lakhatás Országos Szakmai Konferenciáját 2019. november 20-21-én. A konferencia résztvevői a Mátrában meghúzódó Parádfürdő varázslatos erdei környezetében, kristálytiszta levegőjén, a szálloda kényelmes szobái, ízletes ételei mellett válogathattak a felkínált gazdag szakmai programokból.

A konferencia célja egy általános helyzetkép bemutatása volt a Támogatott Lakhatás szolgáltatásról. A felmerült dilemmákon, jogszabályi hátterén, a gyakorlat nehézségein, sikerein, jó gyakorlatain keresztül az elmúlt 8 év tükrében. A program résztvevői a szolgáltatás minden területéről képviseltették magukat, így a jogalkotásban résztvevő szakemberek, hatóságok, ellátottjogi képviselő, módszertani szakértők, a kiváltás meghatározó képviselői és támogatott lakhatást működtető vezetők vettek részt a konferencia két napos eseményén.

A konferencia programját Serafin József módszertani vezető nyitotta meg. Lázich Melitta a módszertani munkatárs általános körképet vázolt fel a támogatott lakhatásról a számok tükrében, bemutatva a férőhelyek alakulását, az igénybe vevők nemenkénti és életkor szerinti összetételét, a szolgáltatások területi eloszlását, a szolgáltatást biztosító fenntartók típusának megoszlását. Ezt követően Sarkadi Krisztina az EMMI munkatársa nyújtott tájékoztatást a tématerület aktualitásairól.  Kitért a támogatott lakhatás létrehozásának érdekében bevezetett és a jövőben életbe lépő jogszabály könnyítésekre, módosításokra, a finanszírozás és az ellátotti kör szélesítésére vonatkozó rövidtávú kormányzati elképzelésekre.  Előadásában utalt a 2021-27-es tervezési időszak egyik fő célkitűzésére az alapszolgáltatások fejlesztésének szükségességére annak érdekében, hogy a fogyatékos személyek minél tovább maradhassanak családjaikban.  Sziklai István a Nemzeti Fogyatékosügyi- és Szociálpolitikai Központ vezető szakértője előadásában a fogyatékos emberek bentlakásos intézményinek kiváltása kapcsán tapasztalható hazai helyzetképet mutatta be. Előadásában a kiváltásra került intézmények jellemzőiről épp úgy szót ejtett, mint az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében kialakított kiváltási stratégiáról, annak hazai szakmai elveiről.  Összefoglalta, az elmúlt 8 év Magyarországon végbement folyamatait, a stratégia gyakorlati megvalósulásának állomásait, időnként kritikus hangon levonva az eltelt időszak konklúzióit. Előadásában külön fejezetet szentelt a férőhely kiváltás dilemmainak, különösen a Támogatott Lakhatás intézmények lehetséges maximális kapacitása körüli szakmai vitákra, a szociális alapellátások és foglalkoztatási együttműködésének kérdéseire, vagy éppen a magas támogatási igénnyel rendelkező rászorulók kiköltöztetésének kezelésére.   

Ráczné Németh Teodóra az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője módszertani tapasztalataikról számolt be a hallhatóságnak a komplex szükségletfelméréshez, ellenőrzésekhez kötő tevékenységük kapcsán. Részletesen bemutatta komplex szükségletfelmérés végzésére jogosult szakemberek szakterületi, földrajzi megoszlását, a hatósági eljárásban szerzett tapasztalataikat. Főosztályvezető asszony beszámolt a pilot programként bevezetett,   folyamatba  épített módszertani ellenőrzések első eredményeiről, kitérve a hatósági ellenőrzések ellenőrző lista szerű számonkérésével  szemben, a módszer  hasznosságára, az ellenőrzött szervezet számára kinyerhető tanulságok fontosságára, a belső folyamatok visszatükrözésének lehetőségére. A szabad szöveges elemzés, melyet az ellenőrző megvalósít, külső auditként is tekinthető, segítő, a korrigálandó elemeket kihangsúlyozó tükörként szolgálhat az ellenőrzött szervezet számára. Az előadásban részletesen hallhattunk a szolgáltatók által vétett leggyakoribb hibákról, a szakmai program és intézményi dokumentációk ellenőrzések kapcsán tapasztalt hiányosságairól.      

Nyitrai Imre korábbi szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati kar, Szociális vezetőképzésének stratégiai vezetője a támogatott lakhatásról, mint arról az egyik első innovatív szolgáltatásról beszélt, mely az egész szociális szolgáltatási paletta átalakulásában játszhat úttörő szerepet, új szemléletével, az ellátottat helyezve a középpontba, a hozzá kapcsolt, egyénre szabott szolgáltatásaival, az ellátásához kapcsolt szolgáltatási gyűrű középpontba állításával.   Előadásában azt sem hallgatta el, hogy a szolgáltatás társadalmi hasznosságának és fenntarthatóságának vizsgálata nem elválasztható a kiváltás stratégia szakmai elveitől, folyamatosan vizsgálni kell a szabályozás szakmai megfelelőségét, a kialakult szakmai megoldások létjogosultságát. Ellenőrzésekkel és szakmai kontrollal kell finom hangolni az ellátást, mely kapcsán az ellátottak véleményei, visszajelzései is döntő szerepet kell játszanak.   

Bódy Éva a Semmelweis Egyetem tanári magcsoport oktatója, korábbi szociális minisztériumi főosztályvezető- helyettes, a szabályozás kezdetétől tekintette át a létrejött támogatott lakhatás szolgáltatások működésének ágazati szinten gyűjtött tapasztalatait. Tekintettel arra, hogy az előadó a kezdetektől aktív részese volt a szolgáltatás szakmai/jogszabályi hátterének kialakításában, különösen érdekes volt reflexiója a leszűrt tapasztalatokról.   Az előadásban hallhattunk a szolgáltatási elemek és a támogatott lakhatás gyakorlati megvalósításának kapcsolatáról, az ellátásszervezés kérdéseiről. 

A délutáni programot Lőwné Szarka Judit ellátott jogi képviselő nyitotta, aki a támogatott lakhatásban élők ellátása és jogvédelme kapcsán nyújtott körképet. A leggyakrabban előforduló panaszokról, esetleges jogsértésekről, azok feltárásról beszélt. Érintette az ellátottak panaszainak kérdéskörét, a problémakezelés technikáit. Kiemelte, hogy tapasztalati szerint az elmúlt években az ellátottak kiváló jogérvényesítővé váltak, bátran artikulálják kérdéseiket, panaszaikat.  Fontos szerep hárul az ellátotti képviselőre az ellátó intézmény és az ellátott közötti közvetítő tevékenység végzésében. Előadásban képet adott a közvetítés technikáiról, a konfliktusok lehetséges megoldási módjairól, gyakorlati tapasztalatairól. Ezt követően Lázár Zsolt esperes, igazgató lelkész számolt be az Ótemplomi Szeretetszolgálat csicskamentő programjáról. A Magyarországi Evangélikus Egyház Szarvason 2007-ben kezdte meg szenvedélybetegek közösségi ellátását. A szolgáltatáshoz adománygyűjtés, ételosztások, krízisszálló működtetése is kapcsolódik. 2010-ben szenvedélybeteg nappali ellátását indítottak, melyet 2015-ben követett a szenvedélybetegek számára biztosított támogatott lakhatás, mely jelenleg 12 férőhellyel működik. A térségben igen gyakori a fizetés nélkül, vagy éhbérért, akár zsarolással, megfélemlítéssel is együtt járó munkára kényszerítés, csicskáztatás. A program keretében a támogatott lakhatás intézménye nyújt kibúvót a csicskáztatott rászorulók számára kilépni az ördögi hurokból, 2015 és 2019 között a támogatott lakhatás ellátásban összesen 22 ilyen sorsú embert láttak el.

Oberth József, a Józan Babák Klub és Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke a kiskorúak támogatott lakhatásban történő ellátásának lehetőségeiről és tapasztalatairól beszélt. A szervezet profilja az addiktológiai problémával élő várandós nők, szülők, gyermekeik és hozzátartozóik segítése. Támogatott lakhatást 2017-óta nyújtanak, jelenleg 6 fő ellátása megoldott.  Kitért a finanszírozási szabályozás hiányzó rendeleti elemeire, javaslatot megfogalmazva, képet adott a 2017 óta végzett tevékenységükről, részletesen bemutatva az ellátotti statisztikáikat, kitérve az ellátásra szorulók számának és a probléma típusainak alakulására. Kihangsúlyozta, szükséges a hatályos szabályozás módosítására, hiszen az ellátásai forma kiválóan alkalmazható volna a gyermekvédelmi szakellátás alternatívájaként, különösen rehabilitációs kezelések folytatása kapcsán. 

A hatósági tevékenységek tématerületről két szakember előadását is meghallgathatták a jelenlévők. Madár Csaba, a Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának osztályvezetője foglalta össze a támogatott lakhatás engedélyezése és ellenőrzése során szerzett tapasztalatai t. Kitért a térítési díj intézményi megállapításának  gyakorlata körüli anomáliákra, a komplex szükségletfelmérés rejtett hatásaira, vagy épp az eltérő korábbi szakterületi tapasztalatokkal rendelkező fenntartók szolgáltatás nyújtásban érzékelhető szemléletbeli különbségeire.  Ez követően a Magyar Államkincstár képviseletében Verebélyi Tamás irodavezető-helyettes tartott beszámolót arról, milyen ellenőrzési szempontokra figyeljenek a szolgáltatók a Kincstár vizsgálódásai során. Beszámolt a leggyakoribb hibákról, az ellenőrzés megelőző felkészülés fontosságát hangsúlyozva, aláhúzva az elektronikus és papír alapú kettős nyilvántartás naprakész vezetésének fontosságát az állami támogatások felhasználásának tekintetében. 

A nap végét kerekasztal beszélgetés fűszerezte Nyitrai Imre moderálásával, ahol az előadók a hallgatóság kérdéseire válaszoltak, viták, szakmai csörték kíséretében. Szó esett a komplex szükségletfelmérés buktatóiról, a szolgáltatási gyűrű kialakításának nehézségeiről, az egyes ellátási szintek közti kommunikáció akadályozottságáról, jogértelmezési kérdésekről, a rendeleti szabályok gyakorlati alkalmazásának nehézségeiről.   

A konferencia második napját Réti Ferencné, a Nemzeti Fogyatékosügyi- és Szociálpolitikai Központ módszertani munkatársa nyitotta előadásával, melyben a támogatott lakhatás létrehozásával és működtetésével foglalkozó TL protokoll kialakításának folyamatában engedett betekintést. Kitért a szolgáltatási gyűrű kialakításának felmerült dilemmáira, a támogatott lakhatás tárgyi feltételeinek megteremtésével összefüggő kérdésekre, a térítési díj megállapítás gyakorlatának dilemmaira.     

 Hepp Annamária a Szent Lukács Görögkatolikus Integrált Szolgáltató Központ szakmai vezetője a Szakolyban végbement kiváltás tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.  Infrastrukturális fejlesztéssel, a fogyatékos személyek ápoló gondozó otthonának szolgáltató szervezetté történő alakítása 2013 és 2016 között zajlott. Külső és belső szociális foglalkoztatás valósult meg.  Gazdálkodással az intézmények lényegében önfenntartásra törekednek, a lakóközösségek haszonkerteket tartanak fent, ahol zöldségtermesztés valósul meg. A kiváltás következtében a lakók konfliktusmentesebb, nyugodtabb lakókörülményeket, családias ellátást élvezhetnek.

Monostori Katalin és Galambos Katalin intézményvezetők az Egyenlő esélyekért! Alapítvány 30 éves intézményi átalakulását mutatták be a kiváltás folyamatában. Támogatott lakhatás intézményeket 2017-től hoztak létre fogyatékos személyek számára. Jelenleg meglévő kapacitásaikon túl tervezik 24 fő fogyatékos felnőtt lakhatásának megoldását, akik gyermekvédelmi gondoskodásból kerülnek ki.  Az előadás panorámát mutatott az elmúlt három évtized fogyatékos ellátásának alakulására is.

A blokkot Herkely Melinda vezető ápoló és Kiss Erika gyógypedagógus előadása zárta, melyben a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat által működtetett fogyatékkal élő emberek számára biztosított támogatott lakhatás kialakításának rögös útjáról számoltak be. A 2016-ban átadott épületegyüttes 50 fő számára nyújt elhelyezést, 4 lakóegységben, 12-12 lakó élhet, 1-2 ágyas szobákban. A szakemberek előadásaiban megismerkedhetünk az intézményben gyakorolt gyógypedagógiai elvekkel, az otthon mindennapjaival, nehézségeivel és az eléjük kerülő kihívásokkal, fényképeken keresztül betekinthettünk a házak életébe.    

A szünetet követően sem unatkozhatott a közönség, Balázsné Nelhübel Henriette a Mécses Egyesület ügyvezetőjének lendületes, gyújtó hangú előadása hangzott el, a fogyatékos ellátásban szükséges paradigma váltásról, a támogatott lakhatás szolgáltatás lehetséges új irányairól, majd Dr. Miletics Marcell az Utcafront Menedék Hajléktalan Személyek és Szenvedélybetegek Integrált Intézményének vezetője, bemutatta a hajléktalan-szenvedélybeteg klienseikkel végzett kiemelkedő szociális munkájukat, a támogatott lakhatás és a hozzá csatolt szolgáltatások széles skáláját és a klienseik életében betöltött szerepét.  Beszélt az integrált intézményben folyó közfoglalkoztatási programról, a rászoruló személyek számára elérhető mosási, tisztálkodási és borbély szolgáltatásokról, népkonyháról és természetesen az intézményben működő támogatott lakhatás küldetéséről, hitvallásáról is.   Koós Anikó az Angyalliget Közhasznú Alapítvány az Autisták Lakóotthonáért kuratóriumi elnöke, mb. intézményvezető a két nap előadásainak tükrében mutatta be az általuk működtetett lakóotthont és többek között megfogalmazta, miért jobb az autista lakóik számára a lakóotthoni szolgáltatás, szemben a támogatott lakhatással. A blokk végén Hermann Judit független minőségügyi szakértő hangsúlyozta a szolgáltatóknál szükséges szemléletváltás fontosságát. Az eddig még a területen kevéssé alkalmazott minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerek bevezetésének gyakorlati hasznát, illetve az általuk meghatározott szempontok lehetséges szerepét a minőségi szolgáltatás kialakításában.

A konferencia zárásaként Hajdu Julianna a Sorsok Háza Integrált Intézmény vezetője tartott élménybeszámolót a támogatott lakhatásban élő lakóik Révfülöpi, felejthetetlen élményt nyújtó programjáról, ezt követően a Turcsik László feszegette előadásában a határokat, meddig és milyen áron működtethető a támogatott lakhatás, bemutatva szolgáltatásukat. Előadásában gyakorlati javaslatokkal élt az ellátási forma szabályozása kapcsán, illetve sürgette egy kifejezetten a támogatott lakhatást szolgáltató fenntartók és azt igénybe vevők számára önálló érdek képviseleti szerv felállítását.  A nap utolsó előadójaként Batizi Ildikó, a FORRÁS Lelki Segítők Egyesülete Támogatott Lakhatás Intézménye, Debrecen intézményvezetője mutatta be sokszínű támogatott lakhatás szolgáltatásukat és a külső férőhelyek adta lehetőségeket.

A konferencia lehetőséget teremtett közel 100, a támogatott lakhatásban érintett szakember számára, hogy áttekintsék a szolgáltatást érintő nehézségeket, dilemmákat, ugyanakkor rámutatott arra, milyen innovatív szerepet játszhat a jövő szociális szolgáltatásainak újra gondolásában, átalakításában ez az ellátási forma. Köszönjük minden kedves résztvevőknek, hogy megtisztelt minket jelenlétével.

Scroll to Top