Magyarországi Baptista Egyház, Filadelfia Integrált Szociális Intézmény

Támogatott lakhatás szakmai műhelysorozat
2022

2022. április 7.

Az elmúlt években egyre többször halljuk azt a kifejezést, hogy okosotthon. Sok elképzelésünk van arról, hogy ez mit takarhat, egyre több eszközünk dobozán olvashatjuk a feliratot: okoseszköz. De mit is jelent mindez? Vajon a szociális szolgáltatások területén milyen lehetőségeink vannak? Értelmezhető-e az okosotthon intézményi környezetben? Időmegtakarítás, költséghatékonyság, kényelem, vagy felesleges túlbonyolítás? Mit jelenthet számunkra a fejlődő intuitív technológiák alkalmazása?

Ezekre és egy sor más kérdésre próbáltunk válaszokat keresni áprilisban, a legutóbbi támogatott lakhatás országos műhelyünk alkalmával. A találkozás keretében több oldalról is megvizsgáltuk a fogalomkört. Már a szervezés kapcsán világossá vált, hogy Magyarországon egyfelől energiatakarékossági és kényelmi megfontolásokból egyre több újépítésű ingatlan rendelkezik már okosfunkciókkal, másfelől leginkább a napi életvitelben koruk, vagy egészségi állapotuk okán korlátozott személyek ellátása kapcsán jelennek meg, terjednek el az új technológiák.

De ugorjunk egy kicsit időben a műhely végére, a tanulságokhoz. Elsőként ugyanis szükséges tisztázni mit is jelent a kifejezés: okosotthon, annak fényében, amit a találkozó végén leszűrhettünk. Közérthetően és egyszerűen megfogalmazva akár egy szóval is leírható: automatizálás. Döntően elektromos, vagy elektromossághoz kapcsolódó használati tárgyak, illetve épületgépészeti elemek automatizált és programszerű működése, ami a használó igényeihez igazodik. A megoldások alapvetően kényelmi funkciót szolgálnak, de ügyes és körültekintő alkalmazásuk esetén energiamegtakarítást és ezzel költségcsökkentést is elérhetünk. Okozati összefüggésként pozitívan befolyásolhatják életminőségünket, fokozhatják biztonságérzetünket, illetve egyszerűsíthetik mindennapjainkat. Az is kiderült, hogy alapvetően három ponton könnyíthetik életünket és mindennapjainkat: szabadabban tervezhetjük időnket, csökkenthetjük a házimunkával járó időráfordítást, komfortosabbá tehetjük otthonainkat. Ehhez már az épület tervezésénél, belső kialakításánál, vagy egy felújítás kapcsán szükséges előre terveznünk, a megfelelő technikai paraméterek kialakításával felkészülnünk a megoldások alkalmazására. Másrészről viselhetünk, hordhatunk magunkkal okos eszközöket, melyek kapcsolatban állnak otthonaikban használt eszközeinkkel, így például okosóra, mobiltelefon vezérelheti okoseszközeinket, elektromos fogyasztóinkat, fűtésünket, háztartási berendezéseinket. Az ingatlanba történő rendkívüli eseményekről (tűz, füst, csőtörés, illetéktelen behatolás) figyelmeztetést kaphatunk, vagy akár egy gombnyomással, távolról hívhatunk házhoz segítséget a fenti esetek bekövetkezésekor. A harmadik aspektus pedig azon személyes használatú eszközök köre, mely tartós egészségi probléma esetén, vagy a kor előrehaladtával jelenthet könnyítést mindennapjainkban. Mérhetik vérnyomásunkat, ellenőrizhetik gyógyszerfogyasztásunkat, figyelmeztethetnek annak esedékességére, riasztást küldhetnek hirtelen fellépő egészségi probléma esetén, illetve akár a magányunkat is csökkenthetik.

Műhelyünk első előadója Vajda Kinga, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet munkatársa az aktív idősödésről, az időskori aktivitás megőrzésének és európai tendenciáinak változásáról tartott érdekes előadást. Kiemelte azt a fontos korrelációt, mely az aktív időskor érdekében tett tudatos állami, szolgáltatói, társadalmi beavatkozások és az életminőség szinten tartása, a gondozási szükségletek csökkenése irányába hatnak. Amennyiben az időskor közeledtével, a munkával töltött éveket követően megfelelő célokat, aktivitásokat biztosítunk idősödő embertársaink számára, fenntartva a hasznosság érzését, azzal igazi nyertes-nyertes helyzetet teremthetünk. Az aktív korúak segítséget kaphatnak a felhalmozott tudás átadásán keresztül, vagy éppen az idősek mindennapokba történő bevonásán át (gyermekfelügyelet, az erőnléthez, képességekhez igazodó feladatok ellátása, stb.). A szépkorúak pedig fenntarthatják mindennapjaik ritmusát, elkerülhetik az izolációt, megmaradhatnak szociális és társas kapcsolataik, szem elött maradva rendkívüli helyzetekben könnyebben kaphatnak segítséget. Az aktivitás megőrzésében és fenntartásában pedig az okoseszközök, okosotthoni megoldások – megfelelően alkalmazva – kulcsfontosságúak lehetnek.

Mátyus Orsolya, építész, a WeCare Architecture munkatársa több korábbi projektjükön keresztül mutatta be – szintén az idősek ellátáshoz kapcsolódó – tevékenységüket. Előadásának vezérfonala a demencia-barát környezet kialakítása kapcsán szerzett tapasztalataik voltak. Az épített környezet „felkészítése” a speciális szükségletekhez növelheti a térben élők biztonságérzetét, memóriaserkentő és szinten tartó funkciói lehetnek, az érzékszervek stimulációjával (világos, színes környezet, átlátható biztonságok terek, kellemes illatok, jó szellőzés, optimalizált hűtés/fűtés) növelhető komfortérzetük. A bentlakásos otthonokban csökkenthető az intézményi hatás, otthonközeli környezet biztosítható. Jól megtervezett megoldásokkal az épület energiahatékony lehet, akár az önfenntartásig csökkenthetők az energiaköltségek, könnyen fenntartható és karbantartható lehet, mely fenntartói oldalról komoly fegyvertény.

Rónai Balázs, az OOT Technologies Kft tervező-kivitelező munkatársa már a gyakorlati megvalósítás oldaláról járta körbe a kérdéskört. Cégük Magyarországon egyedülállóként kínál olyan technikai megoldásokat, melyek integrálhatóvá tesznek lényegében minden okoseszközt egy ingatlan/család ökoszisztémájához. Az okosotthon központ többféle szolgáltatás, platform együttes kezelésével képes a legkülönbözőbb feladatok ellátására, alkalmas az épületgépészet eleminek (fűtés, szellőzés, redőnyök, klimatizálás, világítótestek, kapuk, garázsajtók), de akár a kerti eszközök, kisháztartási berendezések vezérlésére, programozhatóságot és távoli elérésüket is képesek biztosítani.

Cserbán Józsefné a Modus Közalapítvány képviseletében mutatott be jóléti megoldásokat a szociális ellátórendszerben. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a fejlődő technológia alkalmazásával mekkora életminőség-javulást, biztonságot adhatunk ellátottjainknak, segíthetjük kollégáink mindennapjait, de akár rászoruló szeretteinket is. A piacon egyre több, modern gondozást segítő eszköz elérhető, a 24 órán át viselhető segítségkérő gombtól, a vérnyomást és vércukorszintet mérő okosórán és alkalmazáson át, a megfelelő mennyiségű vízfogyasztás, illetve gyógyszerbevitelt segítő eszközig. Az idősellátásban és demens ellátásban ezek az eszközök a gondozó személyzet, a szűk család életét is megkönnyíthetik, nem is beszélve az ellátott mindennapjairól. Kiemelte, hogy mind a házi segítségnyújtásban, mind az intézményes idősellátásban egyre magasabb arányban vannak jelen a demencia tüneteit mutató idősek, így egyre sokrétűbb és megterhelőbb kihívásokkal kell megküzdeni a gondoskodóknak, melyben ezek a fejlett eszközök nagy segítséget jelenthetnek. Az alapítvány változatos és egyre bővülő választékú eszközök forgalmazását végzi, melyek segíthetnek a fenti helyzetek megoldásában.

Joggal kérdezheti a figyelmes olvasó: rendben, de hol volt szó a támogatott lakhatásban élőkről és az őket ellátókról? A hazai ellátások palettáján relatíve új és speciális a támogatott lakhatás, ugyanakkor különösen a pszichiátriai, a szenvedélybeteg, valamint a fogyatékos ellátásban igen komoly haszna lehet az okosmegoldásoknak. Ha lesznek. Ezért a jelenlegi helyzet bemutatásával igyekeztünk inspirálni – a téma felvetésével, tájékoztatással, hasznos ötletek adásával és az alapvető kérdések tisztázásával. Azt reméljük, hogy a támogatott lakhatások működtetői, vezetői révén ebben a szolgáltatási formában is mihamarabb megjelennek ezek a hasznos technikai újítások.

Támogatott lakhatás konferencia 2021

A konferencián elhangzott előadások

Támogatott lakhatás szakmai műhelysorozat

 Módszertani Központunk az EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya kezdeményezésére, együttműködésben  a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság módszertani főosztályának munkatársaival,  a támogatott lakhatást működtető szervezetek képviselői, munkatársai részére 2017 óta rendezi meg találkozó sorozatát, ahol a szakmai előadásokat követően interaktív konzultációkon lehetőség nyílik a szolgáltatók aktuális, a témakörhöz kapcsolódó problémáinak megvitatására is. Az oldalon aktuális információt találhat a találkozókról. 

2021


A járvány az ellene való védekezésről, a veszélyhelyzet megéléséről szóló műhelyünket sem hagyta érintetlenül. Bár nagy tervekkel – előbb a Baptista Teológiai Akadémia vendégszeretetét kihasználva, majd egyházunk székházának parkjába álmodva eseményünket – fogtunk a szervezésbe, az élet közbeszólt.

Idei második támogatott lakhatás műhelyünket online, videókonferenciaként rendeztük meg 2020. szeptember 10-én. A szakmai műhelynek ezúttal a COVID után szabadon munkacímet adtunk. Célunk az volt, hogy kitekintést nyújtsunk arról, hogyan élték meg a támogatott lakhatásban tevékenykedő szolgáltatók az elmúlt időszakot, milyen tapasztalatok, nehézségek dilemmák adódtak az ellátás végzése kapcsán. Fontos cél volt a szakmai párbeszéd életben tartása is, hiszen tapasztalatunk szerint a karantén nagyban korlátozta a hasznos tapasztalatcserék spontán kialakulását.

A műhely első felében rövid prezentációkat tekinthettünk meg. Elsőként dr. Galgóczi Ágnes osztályvezető asszony, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa adott áttekintést az emberiséget sújtó nagyobb járványok és járványügyi intézkedések történetéről, a járványügyi védekezés múltbéli, jelenben folyó és várható lépéseiről. Előadásának különösen érdekes eleme volt azon párhuzam bemutatása, mely a száz évvel ezelőtti spanyolnátha járvány kezelése, és a COVID-19 vírus pandémiás elterjedése következtében bevezetett intézkedések hasonlóságát mutatta be. Rávilágított arra, hogy a járványügyi intézkedések dinamikusan változva követik az aktuális vírushelyzetet, így sajnos a kiszámíthatóság a bevezetésre kerülő újabb szigorítások, korlátozások időbeliségét nem jellemezheti. Kiemelte a higiénés szabályok változatlan betartásának fontosságát és szólt arról is, hogy amennyiben sikerrel jár a vírus elleni vakcina fejlesztése, akkor azt első körben a veszélyeztetett korosztály tagjainak, valamint a közfeladatot, stratégiailag fontos feladatot ellátó személyeknek biztosítják. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oltóanyag fejlesztése igen bonyolult és szerteágazó feladat, ezért nem lehetséges előre jelezni, hogy mikorra készülhet el a vakcina.

Galambos Katalin gyógypedagógus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanársegédje, gyakorlati szakember, a vírushelyzet kapcsán tapasztalható kihívásokat, fejlesztési lehetőségeket a támogatott lakhatást biztosító szervezetek szemszögéből közelítette meg. A szakember a vírus első hullámának időszakában egy bentlakásos intézmény intézményvezetőjeként tevékenykedett, így első kézből tapasztalhatta meg a szakmai szervezetet ért külső hatásokat, kihívásokat, melyek az ellátottak biztonságos gondozásának fenntartását érintették. Előadásában végigvette a veszélyhelyzettel való sikeres megküzdéshez szükséges elemeket. Erősségként kiemelte, mennyire fontos volt az, hogy jól felkészült, kreatív szakemberek dolgoznak az ellátórendszerben, akik képesek voltak könnyen adaptálódni a kihívásokhoz, ugyanakkor kiemelte azt, hogy a járványügyi védekezés kapcsán milyen jól működött az információk áramlása, az útmutatók, eljárásrendek könnyedén és viszonylag hamar hozzáférhetővé váltak. Szót ejtett az ügyintézés digitalizálódásának kihívásairól, a kommunikációs csatornák átrendeződéséről, virtualizálódásáról. A megküzdéshez szükséges legfontosabb elemként a tervezést nevezte meg. A sikeres víruskezelés kulcsa, hogy a veszélyhelyzetben hozott eljárásrendeket és protokollokat hogyan képesek az intézmény vezetői, munkatársai saját munkakörnyezetükre alkalmazni. Lényeges a stratégia felállítása, a dolgozók szakmai és lelki egészségének megőrzése, a külső szakértők bevonása, a szakmai folyamatok minőségi kontrollja, élő és folyamatos kommunikáció az ellátottakkal és hozzátartozókkal, a szakmai támogató környezettel, társintézményekkel. Nagyon fontos szerep hárul a tudásmegosztásra, hiszen a problémákkal való megküzdést nagyban segíti a hasonló helyzetben dolgozókkal folytatott tapasztalatcsere.

Hajdu Julianna a baptista fenntartású Sorsfordító Szolgáltató Központ vezetője igen személyes hangvételű prezentációval készült. Mondandójának alapját az ellátottakkal és segítőikkel folytatott beszélgetések, interjúk adták, a megkérdezettek tapasztalatairól, érzéseiről, személyes benyomásaikról, a vírushelyzetben megélt nehézségeikről. A támogatott lakhatásban pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek ellátásával foglalkoznak, akik különösen érzékenyek a váratlan élethelyzetek adta kihívásokra. Legnagyobb problémaként a bezártságot, a társas érintkezés beszűkülését, a „szabadságtól” való fizikai megfosztottságot említették, ugyanakkor kiemelték mennyire fontos volt az a támogatói környezet, ahogy az esetfelelősök próbáltak segítséget nyújtani a helyzet átvészelésében. A tapasztalatok szerint rengeteg feszültség, frusztráció, agresszió halmozódott fel a lakókban, melynek kezelése komoly kihívást jelentetett a dolgozók számára. A szabályok be nem tartása, a lakók közötti feszültségek kirobbanása új készségek elsajátítását kívánta. Mindez azonban rávilágított arra is, mennyire fontos egy összetartó, egymás szakmaiságában, emberségében bízó csapat, mely önmagában kulcsa lehet a problémákkal való sikeres megküzdésnek. A lakók számára komoly biztonságérzetet teremtett az, hogy minden esetben számíthattak az őket ellátó szakemberekre, és a sok bizonytalanság és kétség között a napi rutin illetve az életükben folyamatosan jelen lévő szakemberek jelentettek a biztonságot, állandóságot.

Monostori Katalin az Egyenlő Esélyekért! Alapítvány csömöri intézményének munkatársa szintén a tapasztalataikról számolt be előadásában. A járvány első időszakában a folyamatosan változó és kiegészülő szabályozás és szakmai utasítások, protokollok következtében dinamikusan változtak a belső szakmai szabályzók, szinte napi szinten foglalkoztak a kollégák a védekezéssel kapcsolatos kérdésekkel, alkottak újabb és újabb belső terveket. Ezen felül komoly kihívást jelentett a szülők, hozzátartozók tájékoztatása. Szinte az első perctől kiemelten fontos volt a megfelelő kommunikáció és az összefogás a társintézményekkel, az intézmény környezetével a szükséges védőfelszerelések és tisztitószerek beszerzésétől kezdve, a biztonságos lakó és munkakörnyezet fenntartásán át, a lakók és dolgozók biztonságos szállításán keresztül, egészen a mentális egészség megőrzéséig. Katalin beszámolt arról is, hogy a napi beszélgetések, közös programok és időtöltés sokkal erősebb közösséget alakított ki nemcsak a munkatársak, de a lakók és munkatársak, illetve lakók és lakók között is, mint ahogy az egy kevésbé korlátozott helyzetben történhetett volna. A konfliktuskezelés, új programok bevezetése, rendszeres lakógyűlés mind segített a nézeteltérések csökkentésében, a közöségépítésben, melyekkel a bezártságot és a deprimáltságot nagyban sikerült oldani. Fontosnak nevezte a következő hullámra való felkészülésben, hogy a korábbi tapasztalatok beépüljenek a napi gyakorlatba és a bevált eszközöket felhasználják a napi munkában.

A műhely hátralévő részében döntően a vírus második hullámának kezelése kapcsán várható intézkedésekről, az elmúlt időszakban működő, a veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát vesztett intézkedések esetleges visszavezetéséről, a kötelező tesztelések megvalósításának nehézségeiről volt szó. Vállaltuk, hogy a módszertani központ a felmerült kérdéseket továbbítja az ágazati irányítás szakembereinek és közvetíteni fogunk a terület és a szakigazgatás szakemberei között.


A Találkozón elhangzott előadások

A Találkozón elhangzott előadások

2019. évi események

Scroll to Top