Szakmázó

“Isten dicsőségére és az emberek javára!”

A baptista fenntartású szociális intézményekben szolgáló hitéleti vezetők közül másodikként Bacsó Benjáminnal, a BTESZ hitéleti igazgatójával készítettünk interjút munkájáról, feladatairól és személyes tapasztalatairól.

Szirtes- Tankó Tünde interjúra

Mi a személyes mottód?

A 19. században, Hamburgban egy tűzvész után, az addig sok szempontból lenézett helyi baptisták átadták az imaházuk épületét a tűzvész nyomán hajléktalanná vált embertársaiknak. Johann Gerhard Oncken, az akkori baptista lelkipásztor pecsétnyomóján szerepelt ez a mondat: “Isten dicsőségére és az emberek javára!” Minden szolgálatomban motivál ez a baptista alapelv, amely minden korban aktuális. A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió hitéleti igazgatójaként és a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Alapítvány kuratóriumi elnökeként is ez motivál: Istenre mutatni és közben észrevenni a szükségeket és segíteni azokban.

Tudnál ehhez egy személyes történetet is hozzátenni?

Hajdú-Bihar megyében, egy kisvárosban voltam lelkigondozó évekkel ezelőtt. Hétről hétre tartottam csoportos lelkigondozói beszélgetéseket. Nagyon megkedveltem az ott dolgozókat és az ellátottakat is. Döntően kemény, munkás férfiak jártak ezekre a foglalkozásokra. Volt egy kőműves, aki, ha tehette, ott volt a beszélgetéseken, hallgatott, hozzászólt. Nem igazán hitt semmiben – ami, ha ismertük a hátterét, nem volt meglepő. Az alkoholizmusa nagyon mélyre rántotta. Egyszer mesélte, hogy az utcán szembejött vele a családja és átmentek a másik oldalra, csak ne kelljen vele beszélniük. A beszélgetésekkel töltött hónapok alatt egyre inkább változott ő is, de én is. Őszinte kapcsolat alakult ki közöttünk. Azután egyszer csak nem jött. Megtudtam, hogy kórházba került. Érdeklődtem felőle többször, reménykedtem, de az állapota nem javult. Néhány hét alatt meghalt. Néhány hónap eseménye, röviden elmondva, de eszembe jut amikor felteszik a kérdést nekem, miért csinálom? Erre az emberre gondolok. Hit nélkül lehet-e valóban meggyógyulni? Hit nélkül lehet-e élni? Érdemes-e? 

Egy másik történetem még személyesebb: nagyapám súlyos alkoholizmusa mély nyomokat hagyott a családunkon. Hosszú évtizedeken keresztül imádkoztunk érte sokan, különösen a nagymamám. 60 éves kora környékén hitre jutott, megváltozott az élete. A múltja nem változott meg, de Isten és a család is megbocsátott neki. Ennyi idősen újat tudott kezdeni. Évről évre a családi ünnepekre, közös találkozásokra készülve hálát adtunk, mert tudtuk, máshogy is alakulhatott volna az élete. Amikor 2020-ban elhunyt, bizonysággal mondtuk: “Hazaért”. Két történet, amelyek nagyon mély nyomot hagytak bennem. Az egyik esetben, a halállal szembesülve nem maradt más, csak a bizonytalanság. A másik esetben pedig átéltem és tapasztaltam: “Hittel minden más!”

A szakmai munka és a misszió hogyan tud összekapcsolódni, hogyan tudják egymást támogatni az intézményeitekben?

A BTESZ-ben a professzionalitás rendkívül fontos szempont. Mile Ferenc, Faragóné Zsuzsa és Szitai Tamás kiváló vezetők. Amikor én ideérkeztem, már világos küldetés volt megfogalmazva: “Küldetésünk a méltó életminőség megteremtése idős, betegséggel küzdő vagy rászoruló emberek számára. Célunk, hogy olyan minőségi szolgáltatást nyújtsunk, amit a saját szüleinknek, nagyszüleinknek, hozzátartozóinknak is szívesen ajánlanánk.” Tulajdonképpen erre a szociális misszióra épül rá a hitéleti küldetésünk. Emberi mivoltunk lényegi része, hogy a lelkünkkel is törődjünk. Tehát, ha komolyan vesszük a küldetésnyilatkozatot, természetes, hogy a “méltó életminőséghez” kapcsolódik a lelkigondozás is. Pascaltól származik az alábbi idézet: “Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum, melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal. Csak Isten töltheti be azt, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva.” Hisszük, hogy az emberi szükségek betöltése mellett feladatunk, hogy bemutassuk Jézus Krisztust is az ellátottak számára. Sok olyan ember is érkezik tanácsadói beszélgetésekre, akiknek van valamilyen baptista kötődésük rokonokon, ismerősökön keresztül. Ez egy remek kiindulópont lelkigondozóinknak arra, hogy meg tudják osztani velük az evangéliumot.

Az Alapítványi munkánkban főleg gyermekeknek segítünk abban, hogy a tanulásukban előre tudjanak lépni. Rengeteg tehetséges gyermek van, akinek a környezete nem tudja biztosítani azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket céljaik, álmaik elérésében. Alapítványunk mottója: “Te jövőnek hívod. Ő álomnak. Mi célnak.” Olyan kezdeményezeseket indítunk és támogatunk, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek jövőjébe fektetünk be ösztöndíj programmal, okoseszközök adományozásával, nyelvtanuló alkalmazással és bármilyen egyéb módon. Minden alkalommal, mikor velük találkozunk, fontosnak tartjuk, hogy elmondjuk az alábbi két dolgot: Hisszük, hogy minden ember értékes és mindenki számára adott a reményteljes jövő lehetősége.

Konkrétan miből áll a munkád?

Hitéleti igazgatóként a BTESZ felsővezetésének tagja vagyok, amivel egyéb vezetői feladataim is vannak. Jelenleg 14 elhivatott lelkigondozó végzi a feladatait a vezetésemmel, az Alapítványban pedig két nagyszerű főállású kollégám van. A feladatom, hogy a BTESZ közel 1000 munkavállalóját segítsem a hitük felfedezésében, megélésében, illetve a BTESZ intézményeihez tartozók, az ellátottak számára is lehetővé tegyük a hit személyes megtapasztalását. Az intézményekben egyéni és csoportos lelkigondozás folyik. Az online térben áhítatok is voltak, melyeket a munkatársak számára szerveztünk a járványhelyzet alatt. Illetve egyéb módokon is igyekszünk a hitünkben rejlő értékeket megosztani másokkal. Nincs semmiféle kényszer, de van szabadság arra, hogy bárki érdeklődjön, feltegye a kérdéseit. Nagyon örülök és kiváltságnak tartom, hogy több helyen a baptista gyülekezetekkel is nagyon jó kapcsolat kezd kialakulni. Nyíregyházát vagy Veresegyházat említeném példaként, ahol az intézmény életében, segítségében aktív szerepet vállalnak a gyülekezeti tagok is. Nyíregyházán az adományozás szervezésében, Veresegyházon pedig az Új Esély Központ felújításában nyújtottak hatalmas segítséget az önkéntesek.

Hogyan látod a BTESZ-ben folyó lelki munka jövőjét?

A BTESZ nagyon intenzív növekedésben van, amelyet magam is igyekszem segíteni. Ez a hitélet számára is jelent kihívásokat. Hamarosan indul egy átfogó projektünk, amellyel még inkább azt szeretnénk támogatni, hogy a lelki munka erősödjön, és az intézmények környezetében minél többekhez eljusson az evangélium. Hiszem, hogy a szociális és a lelki misszió összetartozik és mindnyájunknak – anyagi és szociális helyzettől függetlenül – szükségünk van Jézus Krisztus jelenlétére az életünkben. Remélem, a következő években egyre többeknek nyújthatunk segítő kezet nemcsak a szükségeikben, de a hitre jutásukban is.

Névjegy:

Bacsó Benjámin keresztyén családban, szerető környezetben nőtt fel. Tinédzserként egy dal hatására kezdett el nagyon komolyan gondolkodni a megtérésen, majd tudatos döntést hozott Jézus mellett. A lelkipásztori elhívatás elég hamar megfogalmazódott benne, de egy ideig komoly kérdést jelentett, hogy szabadkeresztyén vagy baptista gyülekezetben akarja-e látni Isten. Miután egyértelmű lett az útmutatás, a Debreceni (Szappanos utcai) Baptista Gyülekezetben volt teológus, ifjúsági lelkipásztor, majd lelkipásztor. 2016 óta a szadai és veresegyházi baptista körzet lelkipásztora. Középiskolás évei alatt ismerte meg későbbi feleségét is, akivel egy osztályba jártak. Azóta három kislány boldog szülei.

Sokrétű tevékenységet folytat: a Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió vezetője, alapítója a Benita Nevelőszülői Hálózatnak, Talentum Baptista Általános Iskolának, a Boldog Gyermekkor Nevelőszülői Hálózatnak és a Felhőcske Bölcsődének. Szerkesztője a bacsobenjamin.blog.hu internetes oldalnak. Tanít a Baptista Teológiai Akadémián, emellett a Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktori hallgatója.

Scroll to Top