Az alábbi gondolatok a Szociális Munkások Nemzetközi Szervezete (IFSW) által összeállított angol nyelvű etikai útmutató magyarra fordított részletei. Az útmutató egy 2020 májusában lefolytatott nemzetközi vizsgálat eredményein alapul. A kutatás célja azoknak az etikai dilemmáknak a felderítése volt, amelyekkel a szociális munkások a koronavírus-járvány kapcsán szembesültek. Az eredmények nyomán 6 olyan terület rajzolódott ki, amelyek mentén az elemzés elkészült. A dilemmák bemutatását néhány gyakorlati problémakezelési javaslat követi. Sorozatunkban bemutatunk egy-egy dilemmát a hozzá kapcsolódó kezelési javaslatokkal együtt.

Dilemma

A bizonytalan és stresszes körülmények között fellépő érzelmek, fáradság és a magunkról való gondoskodás igényének elfogadása és kezelése

Járványhelyzetben és krízis idején számos kellemetlen érzés – tehetetlenség, düh, gyász, bűntudat, aggodalom, félelem, szégyen, szomorúság és csalódottság – ébredhet bennünk és klienseinkben. Míg a reziliencia, az állhatatosság, a büszkeség és más pozitív érzelmek a hatékony ellátáshoz és a társadalmi hasznosság érzéséhez kapcsolódik, a szociális munkások az érzelmi és fizikai stresszt, a kimerültséget és az együttérzésből eredő kifáradást is megtapasztalhatják. Némelyek „morális sérülésekkel” is küzdhetnek, amikor morális énjüket romboló tevékenységekben kell részt venniük (pl. közreműködés betegek kórházi elbocsátásában, amikor nyilvánvalóan rosszabb körülmények közé kerülnek). Ezeket az érzelmi kihívásokat a bizonytalan személyes és otthoni körülmények, a megcsappanó munkatársi és szervezeti támogatás vagy a munka megbecsülésének hiánya gyakran még tovább fokozza. Az ilyen etikai kihívások magukba foglalják:

• a nyomást, ami a negatív és ellentmondásos érzelmek kezelése miatt a szociális munkásokra nehezedik, miközben saját magukról, családtagjaikról, kollégáikról és az egész szakmáról gondoskodnak
• azt a kérdést, hogy hogyan lehet a szakmai kompetenciát és integritást megőrizni, és az aggasztó helyzeteket professzionális módon kezelni
• a képességet arra, hogy felismerjük, hogy a személyes reakciók mikor homályosítják el az ítélőképességet és akadályozzák az önszabályozást, ill. mikor adnak lehetőséget a problémák, prioritások és a friss motivációk kritikai megközelítésére

Etikai iránymutatások

Fontos, hogy a szociális munkás:

1. Értékelje és kifejezze saját szakmai és etikai integritását, beleértve a személyes határok ismeretét, a munka és a magánélet közötti egyensúlyozást és a szakmai tevékenységekbe való személyes és érzelmi bevonódás észlelésének képességét.
2. Működjön közre saját jól-létének megteremtésében, elismerve, hogy az extrém körülményeknek érzelmi és fizikai téren is meg kell fizetni az árát, és ismerje fel, hogy a hatékony és etikus szolgáltatáshoz szükség van az ezzel összefüggő stressz hatásainak csökkentésére.
3. Mérlegeljen olyan racionális megfontolásokat és érzelmi impulzusokat, amelyeknek segítségével fel tudja mérni és meg tudja határozni a megfelelő reakciókat a körülmények enyhítésére.
4. Legyen nyitott arra, hogy munkatársait érzelmileg támogassa és etikai, gyakorlati vagy személyes kihívások esetén segítse.
5. Kérje, támogassa és vegyen részt olyan szervezeti gyakorlatokban, amelyek támogatják a szociális munkásokat abban, hogy etikai integritásukat és morális jól-létüket fenntartsák.

A tanulmány angol nyelvű változata az alábbi linken olvasható: https://www.ifsw.org/wp-content/uploads/2020/11/2020-11-10-Ethical-Guidance-COVID-19-FINAL.pdf