A könyvtárosok

Erzsébet 8 éve a szálló lakója, gépíró iskolát végzett, eladó, boltvezető végzettsége van, irodában, közértben dolgozott, és közel 20 éves a munkaviszonya.

2002-ben a „lakásmaffia” áldozatává vált, gyermekeivel albérletbe költözött, de ahogy ők családot alapítottak (lánya már a 4. gyermeket várja, fia megnősült) egyedül nem tudta fenntartani az albérletet, a Soroksári Szállóra költözött. Itt három ágyas szobában lakik, jól kijön a szobatársaival, hetente kétszer főz magának. Az idén kiköltözött albérletbe 2 hónapig, de nem tudta fizetni az albérleti díjat, támogatásra és segítségre nem számíthatott, így ismét a szállón lakik. 2018. január 1-től fejlesztő foglalkoztatásban dolgozik. Kezdetben irodai kisegítő feladatokat végzett, pár hónapig látott el külső helyszínen takarítást a cég védett foglalkoztatásában, de megromlott egészségi állapota miatt nem tudott kijárni dolgozni, így találtuk meg a szállón belüli munkát számára, a könyvtár működtetését. Nagyon szeret emberekkel foglalkozni, örül annak, ha beszélgethet velük, rajong a versekért, ünnepségeken szavalni szokott, felolvas, segíti az ott lakókat az internethasználatban, a családi problémák megbeszélésében. Szívesen fordulnak hozzá az emberek!

Férfi könyvtárosunk (aki kérte, hogy a nevét ne említsük) 4 éve él a szállón, hivatásos gépkocsivezetőként dolgozott évtizedekig, de betegsége miatt nem vezethet. Hosszú munkaviszonya alapján rokkantsági ellátása is van. 2020 májusától dolgozik fejlesztő foglalkoztatásban könyvtárosként, de szeretne külső munkát vállalni, ha egészsége javul, mert mindig fontos volt számára, hogy „úton volt”. Erre lesz is lehetőség a cégnél védett foglalkoztatásba kerülni, mivel érvényes komplex minősítése van. „Arra készülök, hogy megerősítsem magamat, és ki tudjak járni dolgozni”! Elmondta, hogy „a törzsvendégek már megismernek, nevemen szólítanak, megkérdezik, hogy vagyok. Ők egyszerre 3-4 könyvet is visznek, van, aki a történelmi regényeket szereti, van, aki az amerikai orvos-író, Robin Cook könyveit viszi, többször is elolvas egyet. Megkérdezik, mit javasolok, mit vigyenek, én is meghallgatom a történetüket. Van már CD, internet – mindig intéznek valamit. A bejáró vendégek ritkábban jönnek, és sokáig válogatnak, mit is vigyenek ki, velük is beszélgetek.”

A könyvtár

Pici, meleg hely, tele szeretettel, roskadozó könyves polcokkal, fehér asztallal és internettel. A bentlakók közül sokan olvasnak, könyvet kölcsönöznek, főként a regényeket szeretik, a nők a Júlia könyveket, a férfiak a krimiket, útikönyveket. Ha már a könyvet elolvasták, meg is beszélik, mi volt benne érdekes, hogy mennyire izgultak egy fordulatos cselekménynél, milyen szép szerelmi történeteket éltek át olvasás közben maguk is, emlékezve a „régi szép időkre”. Könyvklubot tartanak, és kedvet adnak másnak is az olvasáshoz. Egy-egy történeten jókat nevetnek, és örömmel vannak együtt. A könyvtárban van CD, lehet videózni és kikölcsönözni a filmeket, ami még nagyobb élmény számukra. Az internetsarok pedig arra jó, hogy tudnak levelezni a gyermekekkel, régi barátokkal, de álláskeresésre, Facebook hirdetményekre is használják az elektronikus teret. Kapcsolatot ad számukra a netes külvilággal. A könyvtár klubszoba is, kártyával, sakk-készlettel, és traccspartival. „A beszélgetések, azok nagyon sokat jelentenek! Egymás életének megismerése, a családi problémák megosztása, a kilátástalanság elviselése együtt könnyebb” – mondja Erzsébet. Itt jóba vagyunk egymással, mi jobban megértjük a másik problémáját, mert mi is benne vagyunk!

Nemrég az elhasználódás miatt selejtezni kellett a könyveket, így a könyvtárosok újabb feltöltésre várnak. És egy polcra, szekrényre még, ahová pakolhatnak…

Akinek van lehetősége az otthoni könyvtárában selejtezni, megválni rég nem olvasott könyvektől, vagy nem használt filmektől, CD-ktől, azt örömmel fogadják az 1239 Budapest Grassalkovich u. 294. szám alatti szállón.